Gyógyszergyártási technológiáknál az oxidációs lépés egyik gyakori formája a kénsavas közegben véghezvitt króm(VI)-tal történő oxidáció. Az oxidációs lépést követően a terméket rendszerint valamilyen szelektív extrahálószerrel szerves fázisba viszik melytől később a króm(III) tartalmú kénsavas-vizes oldatot elválasztják. Ezt követően a vizes fázis maradék króm(VI) tartalmát nátrium-szulfittal redukálják, majd Ca(OH)2 hozzáadásával a krómot Cr(OH)3 csapadék formájában lecsapják. A króm-hidroxid csapadékot és a vele együtt leváló gipszet mossák, majd veszélyes hulladékként tárolják. A következő oxidációhoz szükséges króm(VI)-ot és a kénsavat friss vegyszerként mérik be.

A Richter Gedeon Gyógyszergyár Nyrt. dorogi üzemében egy gyógyszer-intermedier gyártás melléktermékeként is ilyen króm(III) tartalmú gipszes iszap marad vissza. A G.I.C. Kft. által kifejlesztett technológia segítségével a gyártás során keletkező króm(III) tartalom elektrokémiai eljárással króm(VI)-tá alakítható, ami az intermedier gyártásban, mint oxidálószer újból felhasználható.

Krómregenerálási technológiánk előnyei:
Nem keletkezik krómtartalmú hulladék az intermedier gyártás során. Az egymást követő gyártási ciklusokhoz nem kell új króm(VI) tartalmú vegyszert felhasználni. Nem kell rákkeltő, por alakú króm(VI) vegyülettel dolgozni, a króm- tartalom végig oldott formában van jelen. Az elektrokémiai regenerálás során a hulladékoldat maradék szervesanyag tartalma elroncsolódik. A regenerálási technológia a hulladékoldatba került nyomnyi nehézfém szennyezést is eltávolítja.
Összefoglalva: a technológia újszerűsége abban rejlik, hogy egyszerre történik a hulladékoldat maradék szervesanyag tartalmának megsemmisítése és a króm(III) tartalom regenerálása, minek következtében a regenerált króm alkalmassá válik arra, hogy egy következő gyártási folyamatban újból felhasználásra kerüljön.